TLC Unpretty

Reggel munkába menet hallottam ezt a dalt a rádióban és a fejemben ragadt. Valamikor a kilencvenes évek végén volt sláger. Talán még ott lapul a cd a fiókom mélyén. Az eső csak kopogott a szélvédőn, a dallam pedig akarva-akaratlanul belopózott a fejembe. Az a személy akit szeretünk valóban kivételes helyzetben van"...be in the position to make me feel so damn unpretty".....

Elgondolkodtató hogy miért akarunk ennyire megfelelni, ennyire tetszeni? Miért függ a saját értékünk attól mit tükröz vissza egy másik ember tekintete vagy magazinok retusált képei? Vajon akitől a visszaigazolást várjuk tökéletes? És egyáltalán milyen  is pontosan a tökéletes?

Nem tudom de érzem a világ ebbe az irányba forog. És számít hogyan lát a párom, mit érez ha rám néz, ha hozzám ér. Farkába harapó kígyó....a kör bezárult, én pedig begurultam a parkolóba. A dallam azonban még mindig kísért.....


Bárcsak tudnád, milyen az én cipőmben járni
Akkor te is csúnyának éreznéd magad
Azt mondták, gyönyörű vagyok
De mit számít?
A tükörbe nézek, és kit látok?
Egy hosszú hajú lányt
Megint a régi énemet

A külsőm rendben van
De a lelkem búskomor
Mindig, amikor úgy érzem, befejeztem
Csakis miattad van
Sok mindent kipróbáltam már
De mind egyforma
Végül
Csak saját magamat okolhatom
Elment az eszem

Vehetsz magadnak hajat, ha nem nő meg
Megcsináltathatod az orrodat, ha a pasid arra kér
A világ összes sminkcuccát megveheted
Amit a M.A.C. készít
De ha nem tudsz magadba nézni
És rájönni, hogy én is ember vagyok
Ha visszaélsz a helyzettel, hogy miattad
Ilyen átkozottul csúnyának érzem magam
Te is csúnyának tűnsz

Mikor még nem ismertelek, volt önbizalmam
Most teljesen megőrültem
Azelőtt aranyos lánynak tartottam magam
Csak egy kicsit sovány voltam
Miért figyelek oda ennyire ezekre a dolgokra
Hogy boldoggá tegyelek?
Talán meg kellene szabadulnom tőled
Hogy újra önmagam lehessek

A külsőm rendben van
De a lelkem búskomor
Mindig, amikor úgy érzem, befejeztem
Csakis miattad van
Sok mindent kipróbáltam már
De mind egyforma
Végül
Csak saját magamat okolhatom
Elment az eszem


Szólásszabadság...

...a véleménynyilvánítás szabadságának része. Egy demokratikus társadalomban a korlátokat kell korlátok közé szorítani, nem a szólást.

Gyerekként az édesanyám arra tanított, hogy szóljak. Az óvodában ha pisilni kell, otthon ha rossz jegyet kaptam. Szóljak ha éhes vagyok, ha fáj vagy bánt valami. Szóljak magamért, szóljak másokért. Legyek hang, ne árnyék.

Mert ott van az igény, hogy elmond, elmeséld, és véleményt nyilváníts a világ dolgairól. Legyen az jogos vagy jogtalan, igaz vagy hamis, jelentéktelen vagy jelentős. Véleménye mindenkinek van.

Én arra tanítom a lányomat hogy mondja el, akkor is ha az ő "igazsága" eltér az enyémtől.

Hangtalan hang lettem....nem jó ez így.

 

 

Tükörcserepek (egy pillanat szülte vers)

Összetört tükörcserepek között lépkedek....mezítláb;

lábam nyomát pirosra festi a vérem.


Hangtalanul büszkén viselem a fájdalmat;

Felszegett állal nézem....

….nézem a nőt a tükörben;


Vajon te valóban ismered őt? A félmosoly mögött észreveszed a bánatot?

Képes vagy a maszk mögé pillantva felismerni a valóst és a látszatot?


Egyszer már elfutott előled, mert félt szembesülni az általa vélt igazságtól;

Most is fél attól hogy megbántod, az álarcod mögötti valóságtól.


2017.02.02.


New challenges

A változások szele átsöpört az életemen, fenekestől ferforgatva a mindennapjaimat. Lezártam egy időszakot, próbálok új fejezetet nyitni az életem több területén. Összeköltöztünk a párommal, és szakmailag is új lehetőségek nyíltak meg előttem.

Alapvetően szeretem a változásokat, a határaim feszegetését de túl gyorsan történik minden. Nehéz egyszerre több fronton helytállni. Még alakulóban van az "otthon" érzése, az állandó háttérbázis. A hely ahova elhúzódhatok, megpihenhet a testem és a lelkem. Nagy fordulat számon pörgök, szükségem van egy kuckóra, egy ölelő karra, a tudatra hogy hazavárnak.

Nem vagyok "Yes woman". Vannak gondolataim és nem félek kimondani őket. Tudok kompromisszumokat kötni, mégsem vagyok megalkuvó. Szükségem van kihívásokra, célokra amiket eltervezgetek és megvalósíthatok.  Mindezek ellére, vagy éppen emiatt az állandóság simítja el a fejemben dübörgő gondolatokat. A család és a társ jelenti a béke szigetét.

Az én értelmezésemben a férfi (csupa csupa nagybetűvel) nem sztereotípia, nem létszükséglet, nem dekoráció, és főleg nem egzisztenciális mentőöv. Ő a család tartópillére, barát és társ a mindennapokban.

Új lehetőséget ajánlottak egy új pozícióban. Külkapcsolatok és diplomácia után jogi területen kamatoztatom a megszerzett tudásomat és tapasztalataimat. Tudom hogy remekül helytállok majd, és megoldom a felmerülő nehézségeket. Persze minden kezdet nehéz.....miért lenne ez most másként?

Nem a körülményeim alakították az életemet, hanem a döntéseim. És azt hiszem ezzel az "igen-el" jó döntést hoztam.

Nem tudom megfogalmazni “hogy miért”.....

.....ahogyan hozzám ér megborzongok, libabőrös lesz minden porcikám;

a hatalmas tenyere lágyan végigsiklik a testemen;

magához húz, becsukom a szemem, körbeölel a bőre illata;

megcsókol......játékosan a szám szélébe harap....elveszek;

elmosódik múlt és jövő, csak a pillanat van. Ő és én.

 

A mi kapcsolatunk különleges, mindig is az volt. Érzékenyek vagyunk. Én kimutatom, ő kevésbé. Mások, mégis mennyire egyformák.

Észrevesz pici rezzenéseket, nüansznyi változásokat amik felett bárki más átsiklana. Persze ebből adódóan képesek vagyunk nem létező problémát generálni fejben. Tanuljuk az együttélést, tanuljuk a megbeszélést, de a hullámvölgyek ellenére (vagy éppen általa) remek csapatot alkotunk.

Prágába megy.....hiányozni fog. Egyszer úgy elmennék vele kettesben.

El sem hiszem.....

.....hogy valóban ide megyünk nyaralniiiiiiiiiiiiiiiiiiii Még "néhány" hosszú hét és indulunk!

Tegnap

Mindegy hogy Valentin napnak, Bálint napnak vagy szimplán keddnek nevezzük.........csodálatos estét töltöttünk együtt a kedvesemmel.

Virággal várt bennünket "lányokat". Mert a kislányunk is kapott egy apró különleges tulipánt. Örültem a kis csokornak, és szerintem ő is a neki hozott szívecskés csokinak. Marcipános a kedvence :).

Letettük a gyerkőcöt és összebújtunk. Elszopogattunk egy kis likőrt.....fogkrém után érdekes ízvilágot képviselt. Gordon Ramsay vakargatta volna a fejét a merész kombinációtól. Viccelődtünk csipkelődtünk egymással mint régen. Azután belecsókolt a nyakamba és bebizonyította ez a kedd mégiscsak különleges.....ehhez sem Szent Valentin-nak, sem a Luperkalia ünnepségnek nincsen köze.  És ha már a hagyományok.....az hiszem Saule név tegnap óta új értelmet nyert kettőnk történetében.

(Ön) bizalom

A bizalom törékeny dolog. Tenyereden olvadó hópihe. Megbízni magunkban, a saját döntéseink helyességében, esetleg valaki másban nem könnyű feladat.

Évekkel ezelőtt mélyen megsebeztek ezzel megkérdőjelezve mindazt amit addig igaznak véltem. Kártyavárként omlott össze minden amit önmagamról a kapcsolatomról és az életemről gondoltam. Ez az áradat magával rántotta az önbizalmamat is mélységbe. Nyertes típus vagyok, csak rövid időre kerülök padlóra. Felálltam és lassan elkezdtem újáépíteni az életemet. Megfontoltan tégláról téglára haladtam, szerettem volna valami maradandót összerakni a törmelékekből. Tudjuk a nagy dolgokhoz idő kell.

Változtam, és a dolgok is megváltoztak körülöttem. Egy vélt vagy valós esemény hatása indaként tekeredett a bokámra és próbál visszarántani a jól ismert magányos érzéshez. Minden idegszálam küzd ellene, más utat választottam.  A történteket sikerült lezárni, ennek ellenére az a  bizonytalan érzés ott bolyong a sejtjeimben.

Szeretnék beszélni vele, de nem tudom hogyan fogjak hozzá. Szükségem lenne a segítségére hogy visszataláljak önmagamhoz. Szeretnék újra az a lány lenni akinek szerette a pöttyös orrát. Szépnek és kívánatosnak akarom látni önmagamat a szeme tükrében. Feszít hogy szeretnék mégsem kezdeményezek testi közeledést hozzá, mert valamiért úgy érzem visszautasít(hat) majd.

Több mint két éve nem érdekel más férfi csak ő. Vajon mi járhat az ő fejében???....

Szivárvány a kettőnk egén

Tegnap este későn ért haza. Az egyedül töltött órák alatt volt időm picit átgondolni az utóbbi hetek eseményeit. Úgy érzem máshogyan működünk, ebből kifolyólag mindketten másként értelmezzük ugyanazt a helyzetet. A kettőnk kommunikációján van még mit javítani, de megoldottunk egy nehéz szituációt közösen.

Büszkén jelenthetem képesek vagyunk kiélezett helyzetben is együttműködni. Egy fontos dolog közös bennünk. Szeretjük egymást, és mindketten azt szeretnénk ha helyreállna a bizalom és az egyensúly kettőnk kapcsolatában.

A vihar elvonult, itt az ideje hogy kisüssön újra a napocska. A legszebb szivárványokat mindig az eső rajzolja az égre.......  A tegnapi nappal lezártnak tekintem a történteket minden szempontból. Szeretlek Péter.

Baleset

Minden reggel elmondom „óvatosan vezessen” pedig kiválló sofőrnek tartom.

Délelőtt balesetett szenvedett a városban. Az autóját jobb oldalon elől érte az ütközés. Nagyon megijedtem amikor felhívott, és örülök hogy nem sérült meg. Megvédte a légzsák.

Két pillanat alatt átfutott az agyamban, hogy az autó spirituálisan az életünket szimbólizálja. Ő pedig a jobb oldalon, a női irányból ütközött. Leegyszerűsítve érzelmi oldalon törték meg. Néhány hete megsérült a combja bal lábában.....férfi energiát ért valami zavar. Talán úgy érezte lépni szeretne valamiben, azonban mégsem tette meg. Lehet összefüggés a két dolog között. Alig várom hogy átöleljem este.....